A klasszikus magyar ételek sorában szerepel a krumpligulyás, melynek csodájára járnak a külföldiek is. A krumpligulyás eredetileg parasztétel volt a pörkölthöz hasonlóan, de a 19. században meghódította a polgári és nemesi konyhákat is. Az első gulyásleveseket a pásztorok főzték, s mivel abban az időben a marhapásztorkodás volt a jellemző tevékenységforma, ezért nagy valószínűséggel a magyar szürkemarha húsából főzték az első gulyást, amibe a kezdeti időkben nem tettek krumplit. Tőlük vették át a földművelők ezt a fenséges ételt, s mivel ők már megtermelték maguknak a krumplit, így adott volt a leves szaporítására a krumpli felhasználása és így megszületett a krumpligulyás őse, melynek akkori végső formáját a paprika magyar gasztronómiában való megjelenése jelentette. A magyar gulyásleves 2017-ben bekerült a hungarikumok közé.
No de hogyan is készül az igazán jóízű krumpligulyás?
Az igazi autentikus krumpligulyást marhalábszárból készítik, de napjainkban inkább sertéscombból, a csirkehús-pártiak pedig csirkemellből főzik, bár ez utóbbi bűnnek számít az igazi gulyáskedvelők szemében.
Ha négy személy számára szeretnénk krumpligulyást készíteni, akkor szükségünk lesz fél kilogramm sertéscombra. 5 dekagramm zsírra vagy olajra, körülbelül 30 dekagramm leveszöldségre, 1 fej vöröshagymára, 2-3 gerezd fokhagymára,30 dekagramm krumplira, 1 kanálnyi lecsóalap vagy 1 tv paprika és 1 paradicsom, por állagú pirospaprika ízlés szerint, babérlevél, só, bors, köménymag, 1 tojás, kevéske liszt.
A vöröshagymát megdinszteljük a zsiradékon, amikor üvegessé válik, akkor hozzáadjuk a fokhagymát, fűszereket, pirospaprikát és a kockára vágott húst. Kicsit átforgatjuk a fazék egész tartalmát, hogy érjék egymást az ízek, majd kellő mennyiségű vízzel – ami körülbelül másfél liter víz -, felöntjük. Majd hozzáadjuk a kis darabokra vágott leveszöldségeket. Amikor a hús megpuhult, akkor adjuk hozzá a szintén kockára vágott krumplit.
Amíg a krumpli megpuhul addig elkészítjük a nokedli tésztát. Az ínyencebbek a krumpligulyást csipetkével szeretik, amit érdemes előre elkészíteni, bár frissen is készíthető csak egy kicsit macerás. Mindkettőhöz egy tojás, kevés liszt és víz kell. A nokedli tésztáját folyósabbra kell keverni, ezért az több vizet fog felvenni. Ha csipetkét csinálunk, akkor viszont csak minimális vízre lesz szükség, ha a tojás nem tudja az egész lisztet felvenni és túl szárazra sikeredik a csipetke tésztája. Az összekeverés előtt érdemes csipetnyi sót is beletenni a tésztába.
Ha a krumpligulyás levesünkbe nokedlit készítünk, akkor azt nokedli-szaggató segítségével szaggassuk bele a levesbe. A profibbak nokedli-szaggató nélkül két kanállal, vagy a idősebb korosztály deszkáról szaggatja.
A csipetke tésztáját, ahogy a nevében is benne van, kézzel apró darabokra szaggatjuk és kis gombócokba sodorjuk, majd beletesszük a levesbe. A krumpligulyás levesben a nokedli hamar meg fog főni, a csipetkének kicsit több időre van szüksége, hogy átfőjenek a tésztadarabkák.
A krumpligulyás levesünket érdemes utókóstolnunk, és ha szükséges, akkor tenni még bele fűszert, ízlés szerint.
